Július 8.
Nikkó
 |
| Tokió-Nikkó |
Reggel egy újabb laza eltévedés után Aszakuszából egyenesen Nikkóba indultunk. A World Heritage Pass magában foglalja az utazás költségét, valamint az alap belépőket a nikkói templomokba és szentélyekbe. Tokióból Nikkóba az út nagyjából másfél-két óra vonattal, ez után az állomástól rövid buszút visz a templomokhoz.
 |
| Kilátás a buszból |
 |
| Belépők térképpel |
Az első állomás a Rinnodzsi templom, Nikkó legfontosabb buddhista temploma. Mikor mi voltunk kívülről épp felújítás alatt volt, de belülről meg lehetett nézni.
 |
| Rinnodzsi felújítás alatt, szépen eltakarva |
A legnagyobb látványosság a Tosogu szentély, amely egyben Tokugava Iejaszunak, a Tokugava sógunátus megalapítójának mauzóleuma. Sintó és buddhista épületek, gyönyörű, bonyolult faragásokkal díszítve.
 |
| A szentély első kapuja |
A szentély több szintből áll, mindegyikre újabb kapun át lehet belépni. A legdíszesebb és legnagyobb a Jomeimon kapu. Ennek két oldalán fal áll, ugyanolyan bonyolult faragásokkal, mint amilyenek magána kapun láthatók.
 |
| A kapu két oldalán Minamoto Joritomo és Tojotomi Hidejosi |
A szentély legbelső része Ieyasu síremléke és a hozzá vezető út. Ez előtt áll a kapu az alvó macskával, ami a teljes nyugalmat szimbolizálja.
 |
| Tokugava Iejasu síremléke |
Az idő itt sem nekünk kedvezett, egész nap esett az eső, és bár nem volt kimondottan kellemes, ehhez a helyhez valahogy illett. Nikkó gyönyörű, nem véletlenül része a világörökségnek. Kicsit mintha egy elvarázsolt hely lenne, amit valaki több száz évvel ezelőttről ott felejtett. Az egész szentély olyan összhangban van a természettel,annyira illik oda, mintha nem az épületek kerültek volna az erdőbe, hanem a fák nőtték volna körbe őket. Akinek valaha lehetősége lesz elmenni ide, semmiképp ne hagyja ki, mert csodálatos és felejthetetlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése